Kiemelt híreink

Ezek voltak a középkor legdurvább kínzóeszközei

Az 5 leghátborzongatóbb kínzóeszköz

A spanyol inkvizíció, a vallási babonák és a boszorkányperek a legvadabb képzeletet is felülmúló kínzóeszközöket termeltek ki magukból a középkori Európában. A horrorfilmbe illő szerkezeteket gyakran a nagy nyilvánosság előtt használták, hiszen akkoriban a kínzások és kivégzések megszokott társadalmi eseménynek számítottak. A DoQ csatornán július 22-én debütáló ’A túlélés története’ című sorozatban egy kreatív csapat alkotja újra a középkor legrettegettebb kínzóeszközeit, képet adva arról, hogyan működött annak idején az erkölcsi igazságszolgáltatás.

Hazugok padja, inga, kerékbetörés – néhány kínzási mód, amelyet előszeretettel alkalmaztak a középkori Európában az eretnekek, boszorkányok és más „bűnösök” megleckéztetésére. A DoQ-n július 22-én induló ’A túlélés története’ című sorozatban egy mérnökökből álló csapat visszarepíti a nézőket a sötét középkorba: a kínzásra használt gépezetek újraalkotásával és kipróbálásával egy olyan kort idéznek meg, mikor az erőszak a mindennapok része volt. Íme, az 5 leghátborzongatóbb kínzóeszköz!

Hazugok padja

A középkori Angliában a hazugságot a legsúlyosabb bűnök egyikének tartották, így komoly büntetés járt azoknak, akiket tetten értek. A hazugok padja egy hosszú, ötszögletű, vízszintes fatengelyből álló szerkezet, amelyet egy felül pengékkel „díszített” állványzat fog egybe. Az áldozatot erre a forgatható padra ültették fel lovagló pózban, kezeit a vázhoz kötözték, lábaira súlyokat helyeztek. Ezután a tengelyt forgatni kezdték, komoly sérüléseket okozva ezzel a célszemély belső combján és ágyékán. A hazugok padja ritkán okozott halált, ám az áldozatok borzalmas állapotban távoztak a szerkezetről.

Spanyolcsizma

Az inkvizíció egyik találmánya, a spanyolcsizma elterjedt vallatási módszer volt, mellyel az eretnekekből túlvilági erők létezését bizonyító vallomásokat csikartak ki. A perbe fogott delikvensek lábát két szorítófa közé tették, majd az inkvizítorok kérdéseket tettek fel, és ha nem tetszett nekik a válasz, akkor szorítottak egyet a csizmán. A módszert elég sokáig alkalmazták, Magyarországon például 1867-ből származik egy feljegyzés, mely szerint Antonio Caraffa gróf Eperjesen, a kassai bíró, Nagyrákai Feja Dániel lábát szoríttatta fahasábok közé, aki rögtön a második szorításnál beleőrült a fájdalomba.

spanyolcsizma

Kerékbetörés

A középkori igazságszolgáltatás egyik legkedveltebb kivégzési módja a kerékbetörés volt, gyakran alkalmazták a módszert Magyarországon is. A bűnözőket széttárt végtagokkal egy nagy kocsikerékhez kötözték, majd csontjaikat a hóhér egy hatalmas pöröllyel szétzúzta, a kivégzésen összegyűlt tömeg szeme láttára. A kerekbetörést gyakran alkalmazták visszaeső bűnözőkön, kegyetlen gyilkosokon vagy uralkodók merénylői ellen, példát statuálva ezzel a nép előtt.

kerekbetores

Bronz bika

Az ókor egyik legkegyetlenebb találmányát, a bronz bikát Phalarisz türannosz vetette be először, méghozzá magán a szerkezet feltalálóján. Az üreges bronz bika egyszerű, ám annál látványosabb kivégzőeszköz volt: az elítélteket a bika belsejébe zárták, tüzet gyújtottak alatta és élve megsütötték az illetőt. A kivégzés közben az áldozat agóniája úgy hallatszott, mintha egy felbőszült bika bőgne dühösen, miközben az orrlyukain távozó füst tovább erősítette ezt a hatást…

Inga

Az spanyol inkvizítorok kedvelt kivégzőeszköze, az inga számos eretneknek kikiáltott személy halálát okozta. A meztelenre vetkőztetett áldozatot fekve egy padhoz kötözték, majd beindították a felette ingamozgásban lengő, mereven rögzített, borotvaéles bárdot és lassan elkezdték leereszteni. A bárd végül lefejezte az áldozatot.

inga

A túlélés története című sorozatban a mérnökökből álló csapat minden egyes epizódban a korabeli dokumentumokra hagyatkozva építi újjá a történelem eme szörnyű tárgyait, majd – természetesen emberélet veszélyeztetése nélkül – ki is próbálják azokat.

A túlélés története július 22-én, 21:05-kor a DoQ-n!