Kiemelt híreink

Újra itt vannak a Székesfehérvári Királyi Napok

Székesfehérvári Királyi Napok augusztusban tíz napon át

Koronázási szertartásjátékkal, szakrális komolyzenei koncerttel, történelmi felvonulással és néptáncfesztivállal várja a látogatókat augusztus 14-23. között a III. Székesfehérvári Királyi Napok.

Brájer Éva, a város alpolgármestere a rendezvénysorozat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a programok közül a Koronázási Ünnepi Játékokat emelte ki, amely idén a 920 éve Székesfehérváron megkoronázott Könyves Kálmán uralkodását idézi meg koronázási szertartásjátékkal, öt méter magas királyi óriásbábok felvonulásával, a Fény utca falaira vetített, “mozgó képregénnyel”, valamint középkori vásári forgataggal augusztus 15-17. között.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a város országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy Szent István Székesfehérváron építette fel a középkori Európa egyik legnagyszerűbb templomát, amely ma már nem áll, “de a Koronázási Ünnepi Játékok során a közönség lelkében újra felépülhet”. Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a koronázási szertartásjáték rendezője hozzátette: a középkori Magyarország a földrész egyik vezető hatalma volt, ezt az ötszáz évet azonban nemcsak a világ felejtette el, hanem a magyarok tudatából is hiányzik.

A produkció ezért az Árpád-kor nagy királyainak koronázási szertartásai kapcsán nem pusztán a liturgiára koncentrál, hanem azokra az királyokra is, akik Európa egyik legjelentősebb országát hozták létre. Könyves Kálmán ezek közé az uralkodók közé tartozik, annak ellenére is, hogy személye kicsit háttérbe szorul a szent királyok mögött – jegyezte meg.

Szikora János elmondása szerint az idei liturgikus királylegenda némileg különbözik az előző éviektől, mert Szent István és Szent László életéről keveset tudni, Kálmánéról azonban jóval többet, így kibontakozhat életének drámája: nagy uralkodói sikerei és “magánéletének csődje”. A királylegendában több mint 200 résztvevő tűnik fel; Könyves Kálmánt Egyed Attila, két feleségét Tasnádi-Sáhy Noémi és Kerkay Rita, Álmos herceget Lábodi Ádám, a krónikást Blaskó Péter, a koronázó érseket pedig Mihályi Győző alakítja.

Ifjabb Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója az augusztus 18-i Musica Sacra-estről ejtett szót. Mint hangsúlyozta, komoly kihívás ekkora színpadon ilyen sok ember előtt szakrális zenét bemutatni. Puccinit operáiról ismerik, pedig felmenői négy generáción keresztül egyházi zenét komponáltak. Az est főműve, Messa di Gloria három évvel korábban keletkezett, mint első operája, de az operai hangvétel átitatja ezt a művét is – szólt Puccini szakrális főművéről, melynek augusztusi előadását ifjabb Carlo Ponti vezényli, a két énekes szólista pedig Kálmándi Bariton és László Boldizsár lesz.

A Fehérvári királyok menete augusztus 20-án tizenhárom darabos Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő kétszáz fiatal néptáncosával és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel idézi meg a koronázó város fénykorát. A zarándoklat után a határon túli táncegyüttesek a Táncra Magyar esten zenével és tánccal emlékeznek a múltra. A XX. Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és fesztiválligettel zárja a Székesfehérvári Királyi Napokat augusztus 19-23. között.

Fotó: melte.hu