Kiemelt híreink

Samba: Több, mint vasárnapi popcorn mozi

Gondolatok egy film kapcsán: Samba

Mitől jó egy film, mitől szerethető egy mozi? Természetesen attól, ha picit elvarázsol bennünket, kiszakítva a mindennapok taposómalmából, ugyanakkor mégsem rugaszkodik el végletekig a földtől, átirányítva bennünket egy számunkra teljesen idegen, ismeretlen világba, hanem betekintést enged az érzelmek legmélyére. Mindezt azért teszi, hogy visszanyerjük az életbe vetett hitünket, megoldást találva néhány olyan problémára, amire esetleg a józan ész már kevésnek bizonyul.

Az sem jelent problémát, ha nem éppen makulátlan a főszereplő. Sőt, nagyon is emberi, ha kisebb-nagyobb vétkekkel, botlásokkal van felruházva, hisz valljuk be, ki ne azonosulna szívesen az ilyen hősökkel, mintegy visszacsatolásképpen, avagy felmentést keresve saját bűneinkre. Szerintem mindenképpen fontos, hogy legyen egy filmnek humora, de ugyanakkor súlya is, viszont túlzásokba se essen, mert ha túl nyomasztóra vagy már-már fárasztóan drámaira sikerül egy alkotás, az sem mindig szerencsés. Legyen egy jó film szórakoztató – de semmiképpen sem az igényesség kárára!

A fenti ismérveknek szerintem maximálisan eleget tesz az Életrevalók rendező párosának (Eric Toledano, Olivier Nakache) március 19-től hazánkban is vetítésre kerülő új filmje, a SAMBA.

Briliáns színészi alakítások, csodálatos zene (Ludovico Einaudi), humor, tartalom, mondanivaló: minden együtt – mi kellene még?!

A címszereplő (Omar Sy) szenegáli bevándorló: 10 éve dolgozik mosogatófiúként Franciaországban, megtakarított pénzét haza küldve segít az otthon maradtaknak, azonban egy bakinak köszönhetően a kiutasítás vészes valósággá válik. Ekkor ismerkedik meg a bevándorlási hivatal alkalmazottjával: Alice (Charlotte Gainsbourg) pszichés gondokkal küzd, altatókon él, és olykor terápiás kezelésképpen pónikat simogat… A nő, bár távolságot kellene tartania, csakhamar belehabarodik a problémái ellenére is örökké viccelődő férfiba.

Miképp segít és adja vissza az életbe vetett hitünket a szerelem? Hogyan csábít bűnbe a nélkülözés, a lemondás, és milyen utána mindezzel együtt élni?

Mind olyan téma, ami nem csupán a francia, de számos európai utcán ott hever, s beléjük botlunk nap mint nap. Olyan társadalmi és emberi problémákkal teli történetnek nézhetünk elébe, átitatva érzelmekkel, romantikával, megspékelve egy kis finom, árnyalt humorral, ami jóval több, mint egy pattogatott kukoricát rágcsáló vasárnapi mozizás!