Kiemelt híreink

Kihalóban a csodálat, kontra kerekesszék a levegőben

Gondolatok a Volt fesztivál kapcsán…

Minden évben nagyon várom és függetlenül a zenei felhozataltól még nem volt év, hogy ne éreztem volna jól magam. Egy olyan különös atmoszférája van az egésznek, ami gyakorlatilag függőségben tart, ráadásul az utóbbi évek időjárása is a hajdani esős állapotokhoz képest gyökeresen átalakult. Napsütés – szabadság – sok sör –zenei csemegék –barangolás a városban (Sopron belvárosa gyönyörű – és itt főzik a kedvenc éttermemben a legkiválóbb jókai bablevest ) –nézelődés és gondolatfuttatás –nekem erről szól a VOLT.

Elvegyülni a tömegben, az egyik legjobb információ forrás, ennél már csak a reggeli sátorban pihizés tökéletesebb , ugyanis ott teljes inkognitóban hajtható végre a művelet. Így jutott az idén tudomásomra az a nagyszerű ötlet, miszerint a fesztivál területére kenyér belsejében kell becsempészni a vodkát. :)

És akkor jöjjenek a zenék- minden évben van egy-egy felfedezettem, akit még vagy nem ismertem, vagy ha igen akkor is csak felületesen – ilyen volt annak idején Dreadzone, a Singas Project vagy a Novelle Vouge –akiket természetesen nem hagyhattam ki az idén sem. Ugyanitt a Jana színpadon adott igen hangulatos koncertet (nekem zeneileg ez jött be leginkább) Lilly Wood no és egyértelmű az idei év nagy slágere a Prayer In C sem maradhatott el!

David Guetta – megfogadtam, hogy minden előítéletemet félretéve bepótolom a hiányosságomat és megnézem a mestert, de sajnos jobban idegesített az idétlenül ugráló asztalt italt széket borogató közönsége, mint ahogy a zene leköthetett volna. Ugyan a jól ismert és még általam is kedvelt Bang-Bang-et megnéztem (kár volt) de aztán elhagytam a fedélzetet.

Viszont igazán beleadott apait anyait és hatalmas nagyszínpados záró bulit csinált Fatboy Slim, az utolsó etap a The Rockefeller Skank című dal volt, amit konfetti eső tűzijáték kísért , elnémítva ezzel újabb egy évre, a színpad tetején elhelyezkedő két óriás robot torkát.

Hasonló fergeteges bulit csinált a Petőfi rádió Nagyszínpadán utána következő Sigma is – és természetesen az ő nagy sikerszámuk az igazi buli hangulatot idéző Nobady too love sem maradhatott ki. Nekem a szerda hajnali –bár azon szolidabb volt az előzőekhez képest a létszám – Dirtyphonics dubstepje is nagyon tetszett. Izgatottan vártam a Motorheadot is és örömmel fogadtam Lemmy felépülését, ugyanolyan lelkesen töretlenül zúztak a fiúk, mint anno jó pár évvel ezelőtt, a nagy meleg ellenére is ugyanaz a lehengerlő mindent elsöprő örömzene, mint hajdanán. Jó volt picit nosztalgiázni –viszont pont az jutott eszembe a csapatot és a közönséget nézve, hogy mennyit változott az egymáshoz való viszonyulásuk az utóbbi években…

Kicsit mintha letűnőben lenne a zenészek iránti csodálat. Mintha az úgynevezett bálványimádat kihalt volna, és helyette jobban hódítana a selfi. Mindenki saját magát fotózza, a lányok a színpadnak háttal állva önmagukban gyönyörködve táncolnak. Persze gyűjtenek még és vásárolnak az emberek ereklyéket , de már nem annyira tiszteletből, mint inkább sznobságból  Annak idején pl ha egy Elvis színpadon állt mindenki őt figyelte, manapság viszont trécselnek és Facebook üzenetet küldözgetnek egymásnak az emberek.

Úgy vettem észre, mintha a zenészek – szinte iparszerűen – csak a háttérből szórakoztatnának bennünket, akik igazi odaadással , tisztelettel és szeretettel figyelik őket azok a mozgáskorlátozottak. Picit elszomorodtam, mert a zene egy csodálatos dolog és sokkal nagyobb tisztelet érdemelnének az előadói. És akkor jött a szombati – sokak által cikkezett – Wellhello történet , ahol maguk az előadók és a szervezők is könnyekig hatódtak egy őszinte odaadó rajongás láttán – a kerekesszékes kisfiút a nézők egymás feje felett kézről kézre adva juttattak az általa az általa úgy imádott csapata közelébe. …mert történjék is bármi, amíg pillanatokat a szeretet vezérli addig értemet nyer minden… még a nehézségek ellenére is!

11693800_1130389990308847_8505382721325183486_n

Fotó: Facebook/ Wellhello és Facebook/ VOLT Fesztivál Official, Csudai Sándor