Kiemelt híreink

Esküvő vashintón

Tavaly áprilisban a Szkítia zenekar segélykoncertet szervezett aminek szomorú apropója az énekes Ráduly Levente kedvesének betegsége volt.

“Daganatos beteg, mellkasban sok helyre elszóródva, szegycsont környékén és májba is áttétes. A fellépők a részvételből befolyt összeget teljes egészében Lilla gyógykezelésére ajánlották fel” – olvashattuk a plakátokon.

A szerelmesek nemrég egybekeltek és az esküvőnek mi is szemtanúi lehettünk. Mivel számunkra példaértékű és figyelemreméltó ennek a két embernek az ereje, a kitartása, az egymással szemben tanúsított türelme, odaadása és tisztelete, ezért mindenképp fontosnak éreztük, hogy beszámoljunk az eseményről, illetve hogy annak kapcsán megosszunk néhány érzést és gondolatot…

Ragaszkodni az élet minden pillanatához és örülni annak, olyan példaértékű dolgok, amiket sajnos egyre kevésbé tapasztalni. És ha mindehhez egy társat is találunk – mindegy, milyen életkorban – akkor vele osztozni örömben-bánatban már-már banálisnak tűnik, pedig valamelyest az erre való vágy és igény ott lappang mindnyájunkban, csakhogy a mai trendeknek megfelelő szingli és mingli világban kezd inkább lassan cikivé válni, mintsem hogy felkerüljön a bakancslistánkra.

Nem így az alábbi történetben, mikor egy szikrázóan napsütéses tavaszi délutánon, Fémlovasok védelmével csapatostul útnak indult a vőlegény, hogy vashintón vigye oltár elé az ő kedves aráját, és egymás ujjára húzzák szerelmük zálogául a bukósisakon hófehér párnára helyezett karikagyűrűket.

603781_874500609255542_5024647514468564136_n

Megvallom, sosem szerettem a túl negédes avagy a szívfacsaróan fájdalmas írásokat és filmeket, így aztán egyértelmű, hogy sosem voltam egy Danielle Steell-fan, arra pedig végképp nem számítottam, hogy egyszer még a valós életben is megtapasztalom mindezt.

Levente a Szkítia zenekar (régebben: Black Box, Treff zenekar) énekese. Lilla a szolnoki kórházban dolgozik. Mindketten imádnak motorozni. Évek óta szeretik egymást. Együtt élnek – de pár éve eluralkodott a lányon a gyilkos kór. Azóta gyógyszerek, kórházi kezelések, kemoterápiák, műtétek sorozata, no és szerelme erős karja, ami életben tartja és e világhoz köti őt.

Régóta dédelgetett vágya egy igazi motoros esküvő!

Végre elérkezett a várva várt nagy nap: végtelen kedves és bájos, de ugyanakkor torokszorító is volt számomra minden pillanat, főleg tudatában az előzményeknek, hogy pár napja még komoly orvosi beavatkozásra volt szüksége Lillának.

Számomra megindító és példaértékű az ő akaratereje, kitartása, jókedve és humorérzéke, az élethez való ragaszkodása, hogy mindig minden helyzetben mosolyogni tud, és dühít, ha arra gondolok, hány ember dobja el magától az életet nem törődve hátrahagyott árváival, vagy szüleivel, hányan esnek melankóliába, vállnak élhetetlenné a legapróbb problémától, hányan élnek vissza a legkisebb fizikai fájdalmukkal, zsarolva ezzel szeretteiket – és még hosszasan sorolhatnám.

11133843_874500329255570_7645657574735404982_n

Visszatérve az esküvőre: fémlovas szekéren (trike-on ) vágtattak helyszínről helyszínre: virágzó fák alatt Krúdy-hangulatú fotók készültek, hogy felejthetetlenné tegyék az amúgy is lelkükbe ivódott pillanatot. A járdákon sörös poharakkal a kezükben izgatottan kukucskáltak az emberek, integettek, kiabáltak, nevetgéltek, idegenül is poharukat emelték, hogy igyanak az ifjúpár egészségére. Pár pillanatra egyetlen nagy családdá vált az egész város!

A ceremónia népi hagyományok szerint, vőfély barátjuk közreműködésével zajlott, és a jobbnál jobb falatok is rímbe szedett kurjongatások közepette kerültek az asztalra. Volt tányércsörömpöltetés „csókot-csókot” bekiabálásokkal, menyasszonytánc és egyéb vígságok.

Öröm, hogy néha az elidegenülni készülő világban akadnak ilyen őszinte pillanatok – és mi is szemtanúi lehettünk.

Nem rég érkezett szerkesztőségünkbe a hír, hogy miután a legnagyobb álom is beteljesedett – bár utolsó percig mosolygott – a betegség mégis legyőzte őt, és örökre elment. R.I.P.