Kiemelt híreink

Avicii: fűben ülni tilos! – koncertbeszámoló

Bár az idén ötezerrel megemelték a rendezvény kapacitását – nagyobb lett az A38 sátor és a nagyszínpadot is előbbre hozták, így 80 ezer ember fér el a megnövelt területen – péntek éjjel másodjára is kikerült a megtelt tábla a Sziget Fesztivál bejáratára. Avicii nem csak, hogy megtöltötte a nézőteret, de táncra is perdített mindenkit – amerre szem ellátott, senki sem ücsörgött a fűben – emberek hada mozgott ütemesen a jól ismert Hey Brotherre és társaira.

A 90–es évek derekán még elég újszerűnek tűnt, hogy egy DJ egymaga, vagy esetleg másodmagával nagyszínpados produkció legyen, de mára az elektronikus popkultúrában teljesen elfogadottá vált és ugyanolyan létjogosultságot élvez – rockzenészek nagy bánatára – mint az élőzene. Nincs is ezzel semmi baj szerintem, ha az emberek egyszerűen csak örülni és bulizni akarnak – mondhatni, ha a lábaké a főszerep.

A fülledt nyári éjszakában fergeteges partit rendezett az electro-house nagymestere: a kilencévesektől a kissé korosabbakig mindenki jól szórakozott, az égbolton színes lézercsíkok cikáztak, a színpadon vadul folyt a vetítés, amit olykor – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – a zene ütemére egy-egy füst- és lángcsóva szakított meg.

Nekem úgy tűnt, az utolsó fél órában, mintha picit alábbhagyott volna a lendület, és az elején oly pontosan felépített koncepció (úgy a képsorok, mint a zenék egymásra pakolásában) megszűnt volna – és kezdett volna kicsit szétesni az egész (gondolok itt az egymásnak ellentmondó hangnemű dalok egymásutánjára avagy épp a hézagpótló mixekre) Ezt tán a tömeg is érezte, mert néhányan kezdtek kifele igyekezni – de lehet, fizikailag nem bírták tovább a pörgést.

Mindent egybevetve viszont semmiképp sem volt mondható izzadságszagúnak a produkció, holott még éjjel tizenegykor is verejtékeztünk rendesen. A hajdani hippi ideológia, a „a szeretkezz, ne háborúzz” (később a „sporttal a békéért”) most a retro-divat korában “táncolj, ne háborúzz”-ra módosult – minden estre egy olyan típusú életigenlés áradt a színpadról Avicii szettje alatt, amire –élőzene vagy bakelit ide vagy oda – igenis szükség van!